OLVASSA EL SZAKORVOSAINK CIKKEIT

Szakmai írásainkat tudományos munkáink alapján állítottuk össze. Kövesse folyamatosan frissülő oldalunkat hasznos információkért.
Plus Medical Főoldal


Veseciszta és a veserák

A veseciszta és a veserák cistozus formáinak vizsgálata

A képalkotó vizsgálatok (UH, CT, MR) növekvô száma és az alkalmazott technika fejlôdése kapcsán emelkedik a felfedezett veseelváltozások száma. A felnôttkori malignus daganatok 3%-a veserák. Leggyakoribb a világos sejtes típus (RCC: renal cell carcinoma), amely az összes vesetumor 85%-át teszi ki, és 50%-ban már tüneteket is okoz a felfedezésekor, ezért különösen fontos, hogy a még korai stádiumban felismert elváltozások aránya is emelkedik – jelenleg 40% körüli –, és ezzel a betegek jobb prognózisra számíthatnak.

A radiológus  feladata, a felismerésen túl, az eltérés karakterizálása, környezetéhez és az ellátó erekhez való viszonyának tisztázása, az esetleges már meglévő áttéti folyamatok felismerése. Ezen kérdések tisztázásával a radiológus segíti a klinikust (urológus, sebész, belgyógyász) a megfelelô terápiás döntés meghozatalában;

A cystosus veseelváltozások karakterizálása gyakran igen bonyolult folyamat. A nehézség abból adódik, hogy a cystosus eltérések eredetüket tekintve igen heterogén és népes csoportot alkotnak: lehetnek ismert genetikai vagy obstrukciós alapon kialakuló eltérések, de idetartoznak az egyéb szerzett és szisztémás megbetegedések részeként képzôdô vesecysták, valamint a cystosus morfológiát mutató benignus és malignus tumorok is.

Fontos tudni, hogy az összes veserák legalább 15%-a cysticus formában jelenik meg.

A vesében ábrázolódó cysticus képletek 8%-a morfológiája alapján nem tartható egyszerű (simplex) cystának. Ez viszonylag nagy szám annak tükrében, hogy 50 éves kor felett a vizsgáltak 50%-ában  diagnosztizálható atípusos vagy típusos cysta. Speciális, a malignus cystosus veseterimék kialakulására fokozott kockázatot jelentô állapot a von Hippel–Lindau-szindróma (VHL), a krónikus dialízis és a polycystás vesebetegség. A VHL-es betegek 40%-ában alakul ki RCC és 75%-ukban láthatók simplex cysták. Hosszú távon dialízisben részesülô betegek 7%-ában alakul ki RCC. Policystás vesebetegség és RCC együttes fennállásának az esélye valamivel kevesebb mint 1%.

Az egyre növekvô számban felfedezett cystosus elváltozások karakterizálására  zzükséges volt létrehozni egy olyan jól kezelhetô és értelmezhetô osztályozórendszert, amely megkönnyíti a diagnosztikus problémát okozó esetekben a diagnózis meghozatalát. A jóindulatú ( benignus) és rosszindulatú ( malignus) cystosus eltérések közti differenciálást a Bosniak-klasszifikáció alkalmazásával érhetjük el.

M. A. Bosniak a beosztást alapvetôen a cystosus laesiók CT-vizsgálattal történô karakterizálására hozta létre , majd az eredeti klasszifikációt a vizsgálati technika fejlôdése nyomán késôbb kiegészítette. A beosztás könnyen adaptálható egyéb, MR és ultrahangos technikákra, modalitásokra is. A Bosniak beosztás terápiás ajánlást is tartalmaz az osztályozás mellett, hangsúlyozva azt, hogy a terápiás döntés minden esetben egyéni mérlegelést követelő klinikusi feladat.

A cystosus képletek megítélésének szempontjai a következôk: falvastagság, kalcifikáció,hiperdenzitás, szeptáltság, multilobulált megjelenési forma, a halmozás mértéke, belsô szerkezeti változás. Mivel ez a rendszer széles körben elterjedt és ismert az urológusok körében is, így jó kooperációt biztosít az egyes szakmák között.

A sikeres diagnózis elengedhetetlen feltétele a megfelelő minőségű vizsgálat, és a vizsgáló jártassága a témakörben ( a tipizáláshoz szükséges egyes morfológiai elemek és jellemzők , valamint a tumort utánzó egyéb elváltozások ismerete). A vizsgáló módszerek közül az ultrahangos  vizsgálat  nagyon érzékeny a cystabennék megítélésre, a CT és MR vizsgálatok a kontrasztanyag adást követő halmozás  kimutatásához szükségesek.

A témával kapcsolatos cikkek és előadások:

Bata P, Mikusi R, Karlinger K, Bérczi V, Szendrői A, Romics I. Cystosus veseelváltozások vizsgálata multidetektoros komputertomográfiával. Magyar Radiológia 2008;82(7-8):274-279.

Bata P, Kovács B, Hüttl K. Modern képalkotó eljárások adta lehetőségek az urogenitalis daganatok korai felismerésében és a pontos állapotfelmérésben (Options given by modern diagnostic procedures in the early detection and exact staging of urogenital cancers). Uroonkológia 2009;6(1):5-10

Bata P., Szendrői A., Tóth G., Lovász S., Fintha A., Romics I., Bérczi V. Diagnostic and treatment options in a papillary pelvic tumor patient with solitary kidney refusing nephrectomy. Eur J Radiol Extra (EJREX) 72(1): e17-E19. 2009.

Bata P, Tarnoki DL, Tarnoki AD, Domjan Z, Buzogany I, Berczi V. Essential role of using virtual pyeloscopy in the diagnosis of small satellite renal pelvic tumor in solitary kidney patient. Accepted in Canadian Urological Association Journal. IF: 1.172

Bata P, Tóth G, Lovász S, Romics I, Bérczi V. Kezdeti eredményeink a virtualis pyeloszkópia terén. Magyar Radiológusok Társasága XXIV Kongresszusa, (2008)  Pécs

Bata P. Virtualis módszerek az uroradiológiában. Magyar Radiológusok Társasága Kongresszusa, 2010, Kaposvár

Bata P. A képalkotók jelentősége a Bosniak III cysták differenciáldiagnosztikájában. Magyar Uroonkológiai Társaság II. Kongresszusa, 2011.

Bata P. CT MR szerepe az Urológiai megbetegedések diagnosztikájában. Szakorvosi felkészítő és továbbképző program, 2010, SE Urológiai Klinika, Budapest

Bata P. Képalkotó diagnosztika szerepe az urológiában. Az urológia és andrológia aktuális kérdései – kötelező szinten tartó tanfolyam, 2010, SE Urológiai Klinika, Budapest

Bata P. Uroradiológia. Radiológia Kötelező szintentartó tanfolyam szakorvosoknak, 2010, 2013 SE Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest

Bata P. CT-based virtual methods in uro-radiology. XVIII. International Semmelweis Symposium, 2009, Budapest

Szendroi A, Bata P, Lovasz S, Tóth G, Berczi V, Romics I. A new diagnostic method int he detection of renal pelvis tumors: early results with virtual pyeloscopy  European Urology Meetings, 2008


dr. Bata Pál –  Radológus Szakorvos


VISSZA A CIKKEKHEZ


Pajzsmirigy alulműködés

Hipotireózis: gyakorlati tanácsok, fontos apróságok betegeknek I.

A mindennapi gyakorlat számára fontos tudnivalók következnek a betegek számára több fejezetben. Egy összefoglaló analízis szerint Európában a nem diagnosztizált pajzsmirigy- alulműködés (súlyosabb és enyhe esetek egyaránt) előfordulása 5%. Előfordulása mind a magas jódbevitelű, mind a jódhiányos területeken gyakoribb. Leginkább a 65 év feletti nőkben alakul ki. A tünetek nagyfokú változatossága miatt és az egyértelműen jellemző panasz hiánya miatt a diagnózis laborleletből születik meg, vagyis gondolni kell az alulműködésre, különösen a rizikós betegekben. Számos orvosi társaság ellentmondóan foglal állást az általános szűrést illetően (vannak, akik 35 év felett ötévente, míg 60 év felett gyakrabban javasolnak mindenkinek), de a rizikócsoportok folyamatos szűrésében megegyeznek.

Az átlagpopuláció 11%-ában kimutatható az antiTPO elnevezésű pajzsmirigy-ellenes antitest, ugyanakkor az ún. szubklinikai (kezdeti/minimális) hipotireózisban az antiTPO jelenléte a valós pajzsmirigy-alulműködés későbbi kialakulásának fokozott rizikóját jelzi. Dohányzás csökkenti az antiTPO szintjét. A dohányzás elhagyásával, D-vitamin és szelén-hiányban és mérsékelt alkoholfogyasztásban az autoimmun eredetű Hashimoto tireoiditisz rizikója nő (ez a megbetegedés a leggyakoribb oka a pajzsmirigy-alulműködésnek). Növeli a Hashimoto tireoiditisz kialakulásának rizikóját az is, ha az enyhe jódhiányban szenvedő beteg jódszintje – jóddal való pótlás miatt – normálissá vagy magassá válik, ezért nem javasolt ebben a kórképben jódot alkalmazni. Ezt sokan nem tudják.

A szelén-kezelés Hashimoto tireoiditiszben képes csökkenteni a pajzsmirigy-ellenes antitestek szintjét, de nincs egyértelmű adat arra, hogy a betegség fő kimeneteli mutatóira (pl. az egyre nagyobb gyógyszeradagok kivédése, vagy a betegség súlyosabbá fordulása) hatással lenne. Az ajánlások csak az ún. Basedow-kór okozta enyhe szemészeti szövődmények kezelésében javasolják, mégis egy európai felmérés szerint az endokrinológusok többsége alkalmazza Hashimoto tireoiditiszben, bár legtöbbjük csak akkor, ha a beteg nincs pajzsmirigyhormon (levothyroxin) kezelésen. Többen javasolják úgy, hogy féléves kúra után ellenanyagszint- javulást vizsgálnak és csak siker esetén folytatják. Nem javasolják alkalmazását várandós- korú nők és várandóság esetén.

Mindezidáig három olyan COVID-19 esetet közöltek az irodalomban, amelyekben a SARS- CoV-2 vírus okozott ún. szubakut tireoiditiszt. E betegség lefolyásának első fázisában hipotireózist okoz. Mindhárom eset szteroid-kezelés mellett gyógyult.

Amennyiben értesülni szeretne egy újabb, betegeknek szóló bejegyzésről, ezt azzal jelezze, hogy megküldi az email címét a vitamindspeer@gmail.com levelezési címemre. A Plus Medical Orvosi Központ facebook oldalán is posztoljuk legfrisebb írasainkhoz a linket. Kövesse oldalunkat.


Dr. Speer Gábor, PhD –  Endokrinológus Szakorvos


VISSZA A CIKKEKHEZ


Pajzsmirigy alulműködés

Hipotireózis: gyakorlati tanácsok, fontos apróságok betegeknek II.

A pajzsmirigy-alulműködés kezelésben a hagyományos levothyroxin alkalmazandó, de van olyan állapot, ami gátolja ennek a felszívódását, így a beteg nehezen állítható be vele. Ezek a helicobacter pylori okozta gasztritisz (gyomorgyulladás), coeliaca (gluténérzékenység), autoimmun atrófiás gasztritisz. Mivel ezek alacsony gyomor pH-val (kémhatással) járnak, olyan levothyroxin alkalmazandó, mely lágy kapszulában van. Azért, mert ennek felszívódása nem függ a gyomor pH-szintjétől.

A pajzsmirigy-működést jelző laborértéknek – a TSH-nak – nem csak napi, hanem szezonális ingadozását is igazolták: télen és ősszel magasabb, nem indokolatlan – adott esetben – a kezelés ehhez való igazítása.

Gyakori betegektől jövő, de nem kellően hangsúlyt kapó kérdés, hogy be kell-e venni a pajzsmirigy-hormont a vérvétel előtt. A helyes válasz az, hogy ez a beteg állapotától és az alkalmazott kezeléstől függ, de bonyolult a kérdés. Vannak, akik szerint mindegy, mert a TSH értéke olyan lassan változik, hogy alig befolyásolja ezt a gyógyszerbevitel ideje a vérvételhez képest. Mások szerint igen, de a gyógyszer bevétele után az ún. szabad T4 (fT4) szint csúcsa 2 órával jelentkezik, amit fontos figyelembe venni, ha a beteg beveszi a gyógyszert (pl. 3 órával később menjen laborba). A legtöbben azt ajánlják (így az Amerikai Pajzsmirigy Társaság és az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Társasága), hogy a vérvétel után vegyék be a gyógyszert (de akkor vigye magával a beteg és utána vegye is be azonnal). Mivel a betegek többsége esetén nem kizárólag csak a pajzsmirigy-paramétereket ellenőrzik, sokszor akadémikus a kérdés, hiszen azon laborvizsgálatokra más az előírás.

Normális TSH mellett előforduló alacsony szabad T3 (fT3) szint klinikai jelentősége ismeretlen, de nem is ajánlott a kezelés ellenőrzésére az fT3. A vérhigító (heparin-) kezelés viszont fals-magas fT4 emelkedést okozhat.

Tapasztalatom szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy egészséges várandóságot tervező nők jelennek meg endokrin rendelésen avval, hogy azt javasolták számára, hogy a TSH 2.0 mU/l alatt lenne célszerű. A valóság az, hogy a már pajzsmirigyhormon-kezelésben részesülő nő, aki várandóságot tervez, annak a várandóság előtti TSH értéke legyen 2.5 mU/l alatt, és megfontolandó az antiTPO pozitív nő pajzsmirigyhormon-kezelése akkor, ha a TSH 2.5 mU/l feletti (utóbbi nagyon enyhe eredmények alapján). Meddőség és ismételt vetélések esetén is indokolt a kezelés adott a fenti TSH érték mellett. Erről később külön részben lesz szó.


Dr. Speer Gábor, PhD –  Endokrinológus Szakorvos


VISSZA A CIKKEKHEZ


Pajzsmirigy alulműködés

Gyakorlati tanácsok a gyógyszerszedéshez

A pajzsmirigy alulműködés kezelésének lényege a T4 pajzsmirigyhormon pótlása. A pajzsmirigy kisebb mennyiségben egy másik hormont is termel (ugyanakkor ez a fontosabb), ennek neve T3. A T3 nagyobbik része a T4-ből alakul át a szervezetben. A pajzsmirigy-alulműködést nálunk ún. hagyományos, levotiroxin-tartalmú gyógyszerekkel kezelik (tudományos, kémiai neve levothyroxin-nátrium). Három gyógyszercég terméke érhető el, és mindegyik ezt a fajta hatóanyagot, azaz pajzsmirigyhormont tartalmazza. Nevük Euthyrox, Letrox és L-Thyroxin. A gyógyszerekben lévő hatóanyagot mesterségesen állítják elő (szintetikus levotiroxin), de teljesen azonos a pajzsmirigy által termelt T4 nevű pajzsmirigyhormonnal. Olyannyira, hogy a szervezet nem képes megkülönböztetni azt, hogy a pajzsmirigy T4 saját termelése, vagy kívülről jött be a szervezetbe (gyógyszerként) és a belőlük kialakuló T3 is ugyanaz. Ezért a hatóanyagnak semmiféle mellékhatása nem lehet (bár minden gyógyszer ilyen lenne!). Így, ha a gyógyszerrel kapcsolatosan valaki mellékhatást érez, az a levotiroxin mellett a gyógyszerben jelenlévő vivőanyagtól lehet (az L-Thyroxin hidrogénezett ricinusolajat is tartalmaz például, amit érezhetnek egyesek hashajtóhatásúként), vagy attól, hogy a dózis nincs kellően – a betegre szabva – beállítva. De az étrend is befolyásolja a felszívódást: "a szóját tartalmazó készítmények jelentősen csökkenthetik a levotiroxin bélből történő felszívódását" (idézet a betegtájékoztatóból). Nem lebecsülve a mellékhatás-érzet jelentőségét, tudni kell, hogy van olyan tudományos adat, amely azt igazolta, hogy placebo (azaz semmilyen hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszer) mellet a betegek 30%-a mellékhatást említett. Ez alátámasztja azt, hogy ha egy beteg a gyógyszerszedés során mellékhatást érez, az lehet a gyógyszerszedés okozta lelki teherből is és nem valós mellékhatás.

Ez a hagyományos levotiroxin gyógyszer nagyon rosszul szívódik fel a vékonybél felső szakaszából: ha minden rendben van, akkor is csak a bevett hatóanyag 80%-a szívódik fel és kerül a vérbe. Ezért kell éhgyomorra szedni, sőt más gyógyszert sem szabad együtt bevenni vele (!), mert ha nem így van, akkor a felszívódásának mértéke szintén csökkenhet. Ez még így sem elég: vannak olyan gyógyszerek is, amiket csak jóval a levotiroxin bevétele után szabad bevenni, mert ezek is gátolják a felszívódását. Ezek fel vannak sorolva a gyógyszerhez csomagolt betegtájékoztatóban. Fontos, hogy a betegtájékoztatót bárki elérheti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYEI) honlapján: www.ogyei.gov.hu. Itt a "Gyógyszer-adatbázis" menüre kell kattintani, majd itt a "Gyógyszer neve" sorba csak el kell kezdeni beírni a gyógyszer nevét és írás közben meg is jelennek – felsorolva – az adott gyógyszer különböző dózisai. Ki kell választani a szedett készítményt majd "keresés indítása" -ra kattintva megjelenik a kért gyógyszer (a kiválasztott kiszerelésben, dózisban). Ekkor a kék nyílra kattintva kiválasztható a betegtájékoztató, ami word dokumentumként akár le is menthető, szerkeszthető (például kiemelhető a számunkra fontos rész) saját magunknak. Itt mindig a legfrissebb betegtájékoztató található meg.

Vannak olyan állapotok, amik gátolják a hagyományos levotiroxin felszívódását, aminek az lesz a következménye, hogy a beteg nehezen állítható be vele. Ezek a helicobacter pylori okozta gasztritisz (gyomorgyulladás), cöliákia (gluténérzékenység), autoimmun atrófiás gasztritisz, vagy egy protonpumpa-gátlónak nevezett gyomorsavcsökkentő gyógyszer tartós alkalmazása. Mivel ezek alacsony gyomor pH-val (kémhatással) járnak, olyan levotiroxin-t kell szedni ebben az esetben, mely egy ún. lágy kapszulában van becsomagolva. Azért, mert ennek felszívódása nem függ a gyomor pH-szintjétől. Ez nálunk Syntroxine néven érhető el és mivel nem lehet felezni, így nagyon sokféle dózisban kapható.

És akkor eljutottunk ahhoz a problémához mely szintén nincs kellően tisztázva. Ilyen a gyógyszer felezése.

A sok probléma közül, ami hiányzik, az egyik legfontosabb a pajzsmirigyhormon pótlására használt (és bármilyen más) gyógyszer helyes szedésével kapcsolatos tudományos adatoknak a betegek (laikusok) számára érthető módon való elmagyarázása. Egy adott gyógyszer szedésével kapcsolatos tudományos eredmények betartásával érhető el a gyógyszer által garantált hatás. Laikust írtam, de valójában azt gondolom, hogy egy beteg az általa szedett gyógyszerrel kapcsolatban nem maradhat laikus. Sőt, sokkal többet kellene tudnia a gyógyszer mindennapos használatának nehézségeiről, a gyógyszerrel kapcsolatos problémák megoldásairól (orvoslásáról), mint a kezelőorvosának. Aki legtöbb esetben soha sem szedte az általa felírt gyógyszert, sőt nem is látta kibontva a dobozából (én, míg nem foglalkoztam komolyan a fentiekkel, sokáig nem is tudtam, milyen szenvedés elfelezni pontosan pl. az apró Letroxot).

Egy gyógyszer csak akkor felezhető, ha van benne felezővonal, más néven törővonal, illetve “bemetszés”; elnevezést használ leginkább a betegtájékoztató. A gyógyszercég evvel a jelzéssel garantálja azt, hogy elfelezve a gyógyszert fele-fele (ugyanannyi) hatóanyag van a két félben. Ezt a betegtájékoztató úgy jelzi, hogy azt írja: "A tabletta két egyenlő adagra osztható, vagy a tabletta egyenlő adagokra osztható". Több betegtájékoztató ezt "A tabletták felezésére vonatkozó útmutatás" alatt említi. Mások azonban ennél kevésbé egyértelmű helyen írják le ezt az alapvető információt. Ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a fele adagot bevéve is hatásos a gyógyszer! Ez csak azt jelenti, hogy ha pl. túl nagy a gyógyszer, el lehet felezni és lehetséges a két felet külön-külön bevenni – egymás után – a könnyebb lenyelés miatt, illetve evvel nem okozunk a két fél tabletta oldódásában, felszívódásában bajt, a hatóanyag mindkét fele egyformán érvényesül. Ezt több (sajnos nem minden gyógyszer) betegtájékoztatójában le is írják, így pl.: "A törővonal csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza".

Miután látjuk, hogy egy tabletta felezhető, akkor a fél tabletta hatásosságát az orvos mondja ki avval, hogy csak a tabletta felének bevételét javasolja, de a betegtájékoztató is jelzi a fél tablettás kezelés lehetőségét a betegnek, így azt, hogy a 25 ug-os Letrox, Euthyrox, vagy L-Thyroxin hatásos napi adag. Van pl. olyan fájdalomcsillapító, mely felezhető, de a napi fél tabletta kezeléssel nem érhető el megfelelő fájdalomcsillapítás. A betegtájékoztató nem is említi a fél dózis hatásosságát (ugyan sajnos nem egyértelmű módon).

Csak az a gyógyszeralkalmazó kapja meg a maximális (tudományos eredményekben beigazolódott) előnyét egy gyógyszernek, aki jól alkalmazza, de ehhez ismeret kell. Remélem segítettem, mert a gyógyszerszedés művészet, amelynek alkotója és alanya maga a beteg.

Amennyiben értesülni szeretne egy újabb, betegeknek szóló bejegyzésről, ezt azzal jelezze, hogy megküldi az email címét a vitamindspeer@gmail.com levelezési címemre. A Plus Medical Orvosi Központ facebook oldalán is posztoljuk legfrisebb írasainkhoz a linket. Kövesse oldalunkat.


Dr. Speer Gábor, PhD –  Endokrinológus Szakorvos


VISSZA A CIKKEKHEZ


Pajzsmirigy és COVID

COVID-19 pajzsmirigybetegség esetén

Követve a COVID-19 járvány orvosi irodalmát már nem gondolom azt, hogy egy magát egészségesnek tudó ember nem baj, ha átesik rajta, majd kialakul a védettsége a vírus (SARS-CoV-2 a neve) ellen és aztán túl is van az egészen. Adatok alapján a fertőzésen akár teljesen tünetmentesen átesett egészségesek egy részében is maradandó szervi károsodások maradhatnak vissza. Egy jól kezelt pajzsmirigybeteg (mindegy hogy túl- vagy alulműködésben szenved), a betegsége mellett tökéletes egészségi állapotban lehet, de a fentiek és a következők miatt azt gondolom, hogy tegyen meg mindent azért, hogy elkerülje a COVID-19 fertőzést.

A COVID-19 járványt okozó koronavírus (a képen látható piros színű tüskéivel, koronáival) az ACE2 enzim (neve angiotenzin-konvertáló enzim 2) nevű anyaghoz (fehérje, enzim) kötődve – a segítségével – jut be a sejtekbe és fertőzi meg azokat, de ezt használja fel a sejtben való szaporodásra is. A légutakban (így a tüdőben is) van a legtöbb ACE2, de a szívben, erekben, a gyomor-bélrendszerben és a vesében is sok található. Ez magyarázza a légúti, gyomor- és bélrendszeri tünetek gyakoriságát és súlyosságát a fertőzésben, valamint arra is magyarázatot ad, hogy miért lehetnek maradandó szív- és érrendszeri károsodások COVID-19-ben.

A pajzsmirigyben is sok ACE2 van! Ezért írnak le egyre több olyan esetet, amikor a vírus akut pajzsmirigy-gyulladást (neve szubakut, de Quervain-tireoiditisz) okozott. Ezt a gyulladást sokfajta vírus is kitudja váltani a pajzsmirigyben és gyakran olyan tünetekkel jár, mintha megfázás kapcsán torokgyulladása lenne valakinek, majd magától meggyógyul és a beteg nem is tudja, mi volt pontosan a baja. De az is előfordul, hogy súlyosabb, fájdalmas panaszokat okoz és a beteg szteroid-kezelésre is szorul a gyulladás kezelésére. Erre a gyulladásra jellemző, hogy először pajzsmirigy túlműködéssel jár, amit aztán alulműködés követhet. Ez még az enyhébb formában is előfordulhat, de a súlyos típusában a pajzsmirigy túl- és alulműködést a beteg meg is szenvedi és az is előfordul, hogy maradandó pajzsmirigy-alulműködés lesz a gyulladás végeredménye.

A fentiek egy eleve pajzsmirigybetegségben szenvedőt még jobban meg tudnak viselni, ezért: maszk, távolságtartás, kézmosás (MTK) és normális D-vitamin szint. Erre való ügyelést tartom a legfontosabbnak, amit meg lehet tenni a COVID-19 fertőzés rizikójának csökkentése érdekében.

Sok bizonyíték van arra, hogy a csontokra való előnye mellett a D-vitaminnak vírusellenes hatása is van, előnyösen befolyásolja az immunrendszer védekező, vírusölő működését, illetve, hogy a D-vitamin-hiánynak szerepe van a COVID-19-re is jellemző súlyos szövődmények rizikójában (ezt írtam le egy 2020 májusi, szakembereknek szóló cikkben a medicalonline oldalon: http://medicalonline.hu/cikk/a_d_vitamin_potlas_elonyei_covid_19_ben__valos_hatas_vagy_alhir). Nem eléggé tudott, hogy a D-vitamin elnevezése rossz, mert valójában nem vitamin, hanem hormon.

Az EMMI által kibocsájtott szakmai „a SARS-CoV-2 okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyve: az elsődleges megelőzés lehetőségei” a megelőzés fejezetben a következőket írja le: „A szervezet ellenállóképességét, az immunrendszert különböző vitaminok szedésével erősíteni lehet. Vírusellenes vitamin nincsen, de a szervezet védekezésében meghatározó sejtjeink működése külső támadás esetén fokozottan igényelhet külső erőforrásokat. A C és D vitamin esetében nem a speciális hatásaik, hanem az általános kondicionáló szerepük fontos.”


Dr. Speer Gábor, PhD –  Endokrinológus Szakorvos


VISSZA A CIKKEKHEZ

Minden jog fenntartva. All rights reserved. - Plus Medical Orvosi Központ Kft.